Nemzeti Zöld Műmájer Díj

Nemzeti Zöld Műmájer Díj Az NZMD-szobrocska kiadása a műkuratórium feladata. 1989-2023 között post eventum, 2024-tól rendes díjat adunk ki.

A műkuratórium 10 szavazó tagját négy évre választjuk. A szavazati pontok 51%-val lehet a virtuális szobrocskát elnyerni.

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1308479387933433&set=a.383568883757826
19/06/2026

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1308479387933433&set=a.383568883757826

Darvas Béla: Azbeszt 2.0
Élet és Irodalom, Környezet, 70 (25): 4. (2026. június 19.) – https://www.es.hu/cikk/2026-06-19/darvas-bela/azbeszt-20.html
„A jó kérdés nem az, hogy mostantól szállítanak-e még ilyen veszélyes követ Magyarországra, hiszen már talán csak egy bánya üzemel a négyből. A kérdés az, hogy hogyan jutottunk el idáig és mi a megoldás. Ha komolyan vesszük a környezet-egészségügyet, akkor nem a botrány kirobbanása után kezdünk el mintát venni. Sőt, ezt nem is Greenpeace Austria vagy Magyarország aktivistáitól várjuk, akik az ügyet feltárták. A Fidesz-KDNP tizenhat éve alatt nem volt felelős környezetvédelmi tárca hazánkban. Ez az ügy ennek az egyik következménye. Az osztrák szakirodalomban és hatósági dokumentumokban évtizedek óta ismert probléma volt, hogy bizonyos burgenlandi kőbányákban krizotil- és tremolitrostok fordulhatnak elő. Már korábban is történtek korlátozások, monitorozások és termékvisszahívások is. Nihil sub Sole novum est.”
Lapzárta után az azbeszt ügyben a Szombathelyre kihelyezett ülésre (június 18.) a Tisza képviselői nem mentek el. Az újonnan létrehozott Országgyűlés Élő Környezetért Felelős Bizottsága hívta össze. A bizottság elnöke V. Németh Zsolt (Fidesz-KDNP, többszörös, érdemeket nem szerzett államtitkár). A bizottság tagjai: Tisza – Bihari Zoltán (alelnök – vadgazdálkodási szakmérnök), Kaprinyák Tibor (alelnök – vadgazdálkodási szakmérnök), Kovács Gyula (háziorvos), Lontay László (tanár, halászati szakmérnök), Nagy Márta (gyógyszerész), Szimon Renáta (közgazdasági üzemmérnök); Fidesz – V. Németh Zsolt (elnök – földmérő üzemmérnök, humánszervező), Koncz Zsófia (jogász), Varga Gábor (tanár, közoktatási vezető) [6:3]. A profilokat látva újabb sóhivatalt sikerült létrehozni a természet- és környezetvédelem (ehhez ugye mindenki ért) politikai követésére.
Alapvetően három narratíva jelent meg ezt követően.
*A Tisza álláspontja szerint az elnök csak politikai színházi előadásra készült. A Tisza szombathelyi országgyűlési képviselője, Rápli Róbert (karnagy, munkahelyi mentálhigiénés szakember) előzetesen bejelent***e, hogy nem vesz részt az ülésen. Indoklása szerint nem készült olyan előterjesztés, amely konkrét megoldást kínált volna az azbesztszennyezésre, ezért az eseményt inkább politikai szereplésnek, politikai színháznak nevezte. Azt állította, hogy nem sajtóeseményekre, hanem végleges mentesítési tervre lenne szükség. Igaz. A súlyos környezetszennyezés a Fidesz-KDNP regnálása alatt alakult ki úgy, hogy semmi sem történt. Még csak nem is hazai hatóságok tárták fel az ügyet, hanem a Greenpeace Austria. Nevetséges képmutatás tehát a Fidesz-KDNP utólagos színjátéka.
*A ’jobboldali sajtó’ értelmezés: A Vaol és több jobboldali megszólaló élesen bírálta a távolmaradást {lásd címkép: Bizottsági torzó [(db) → ChatGPT5.5.]}. A Vaol beszámolója szerint Rápli FB-posztja alatt több helyi lakos is negatívan reagált, mert szerintük a térség egyik legsúlyosabb környezet-egészségügyi problémájáról volt szó. A cikkek hangsúlyozták, hogy az ülésen jelen voltak önkormányzatok, szakértők, a Greenpeace Magyarország és más érint***ek, ezért sokak számára érthetetlen volt a távolmaradás. Ez is igaz. A hazai kormánypolitikusok éretlensége hasonló szintű. A Tisza politikusainak minden alkalmat meg kellett volna ragadni a helyiekkel való kommunikációra. Ez így a kivagyiság (kinek a bátyja erősebb?) szomorú példája. Rápli Róbert alkalmi szerepe aligha értékelhető felelős döntésként a helyiek szemszögéből. Tessék szíves lenni szolgálni, és ne további ’a capella’ munkásságot építeni! Senki se lehet most erre kíváncsi, aki az érintett területen él.
*A ’független sajtó’ értelmezése: kudarcba fulladt ülés. A Nyugat.hu szerint az ülés végül határozatképtelen lett, mert a bizottsági tagok jelentős része nem jelent meg. A hivatalos tanácskozás helyett egyfajta fórum (panaszkör és ötletbörze) alakult ki, ahol lakosok, polgármesterek és szakértők mondták el véleményeiket. A lap kiemelte, hogy nemcsak a Tisza maradt távol, hanem a politikai szereplők jelentős része sem jelent meg, így az esemény nem tudta betölteni eredeti parlamenti szerepét.
*A 24.hu és az RTL által közvetített kép: nincs kidolgozott végleges megoldás, miközben több száz település érintett. Igen, erre kellett volna koncentrálni. Nem is vitás, hogy a Tisza képviselőinek és Gajdos úr minisztériumának (a cím még megelőlegezett, inkább tűnik látványpékségnek) is.
Nem az azbesztprobléma volt vitatott – annak súlyosságát minden oldal elismerte –, hanem az, hogy a szombathelyi ülés alkalmas lehetett volna a megoldás előmozdítására. Miért nem ment el a Tisza, hiszen az oladi plató, a szombathelyi utak és a többi érintett település mentesítésének ütemezése sürgető. Nincs a kormánynak mondanivalója? Nincs terv? Mi a baj a kérdés gyors feltárásával? Kik voltak a forgalmazók? Miért nem tárta már ezt Magyar Péter kormánya (jelesül Gajdos miniszter) a nyilvánosság elé? Mire várnak a ’csatárok’?
Darvas Béla

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1640007124796329&set=a.489230666540653
19/06/2026

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1640007124796329&set=a.489230666540653

Génszerkesztett (NGT) növények – Ipari ígéretek és az EUginius adatbázis valósága
Az Európai Unióban az új genomikai technikák (NGT) szabályozásáról zajló vita az utóbbi évek egyik legjelentősebb agrárpolitikai kérdésévé vált (https://www.facebook.com/photo?fbid=1639408461522862&set=a.489230666540653). A technológia támogatói szerint a génszerkesztett növények hozzájárulhatnak a klímaváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, mérsékelhetik az aszály okozta termésveszteségeket, csökkenthetik a mezőgazdaság környezeti terhelését, és javíthatják az élelmiszer-ellátás biztonságát. Mindezt mások fellengzős, a növényi géntechnológusoktól már-már megszokott nagyotmondásnak tartják. Az Európai Bizottság kommunikációjában rendszeresen megjelennek az aszálytűrés, a fenntarthatóság, az erőforrás-hatékonyság és a terméshozam növelésének ígéretei {lásd címkép: NGT/GE-növények [(db) → ChatGPT5.5.]}. A kérdés az, hogy a jelenleg ismert génszerkesztett (GE) növényfejlesztések valóban ezeket a célokat követik-e.
Az EUginius adatbázis 2026 júniusában 66 génszerkesztett növényfejlesztést tartalmaz. Az adatbázis nem a technológia teljes jövőjét mutatja meg, hanem azt, hogy jelenleg milyen fejlesztések állnak a kutatás és a termékfejlesztés kirakatában. Ezeknek a fejlesztéseknek nincs egyedi azonosítójuk (Unique Identifier, UID), nincs belőlük kifejlesztett termék (trade name) és nincs semmilyen szintű EU engedélyük. Kivéve a DP915635 kukoricát, amelynek import és felhasználási engedélye van, bár kétlépéses módosítással készült (https://www.frontiersin.org/journals/plant-science/articles/10.3389/fpls.2020.00535/full): Agrobacterium-közvetítésű transzformációval az PHP73878 és PHP83175 vektorokkal és Crispr-Cas módosítással glufosinate-tűrővé, és fákon nővő páfrányokból izolált toxinnal kukoricabogár-rezisztenssé t***ek. Bár használtak génszerkesztést, ez transzgenikus növénynek (GMO számít, hiszen fajidegen gének kerültek a kukoricába, ráadásul a glufosinate hatóanyagnak nincs felhasználási engedélye az EU-ban). Az EU-ra váró (eddig el nem végzett) értékelés összetettségét jól mutatja ez az átalakítás is.
A fejlesztések növényfajok szerinti megoszlása azt mutatja, hogy gazdaságilag meghatározó kultúrákra koncentrálnak. A leggyakrabban génszerkeszett növény a szója, amely az összes fejlesztés 18%-át adja. Ezt követi a kukorica 17%-kal, a rizs 12%-kal és a burgonya 11%-kal. Az olajrepce 6, a paradicsom 5, az őszi búza pedig 3%-os részesedéssel szerepel. A fennmaradó 28% több kisebb jelentőségű növény között oszlik meg. A módosítás szerkezete jól tükrözi a globális agrárgazdaság prioritásait, a fejlesztések elsősorban azokra a növényekre irányulnak, amelyek meghatározó szerepet játszanak az élelmiszer-, takarmány- és ipari nyersanyagtermelésben.
Milyen tulajdonságokat kívánnak megváltoztatni? Az EUginius adatbázis alapján a legnagyobb fejlesztési kategória a beltartalom minőségjavítás (a lényegi azonosság elve itt nem lenne alkalmazható és ezek a fejlesztések az ökológiai gazdálkodást érdemben veszélyeztetik az öröklődő beltartalmi változtatásokkal). Az összes projekt 32%-a ebbe a körbe tartozik, de erről hallgat az ipari statisztika. Ide sorolhatók a nagy olajsavtartalmú szóják, a módosított keményítőösszetételű burgonyák, a nem barnuló csiperkegombák (a lebomlás alternatív biokémiai utakat használ – https://darvasbela.atlatszo.hu/2018/10/23/gencsendesites-es-amit-elindithat-caius-rommens-esete-az-innate-burgonyakkal/), valamint a különböző élelmiszeripari és feldolgozóipari tulajdonságokat módosító fejlesztések. Ezek többsége nem a terméshozam növelését célozza, hanem a termék feldolgozhatóságát, eltarthatóságát vagy piaci értékét kívánja javítani.
A második legfontosabb fejlesztési irány a betegségekkel szembeni ellenállóság növelése, amely a projektek 23%-át képviseli. Ebbe a körbe tartoznak a vírusrezisztens (vírusos betegségekre nincsenek megoldásaink) paradicsomok, a különböző betegségeknek ellenálló rizsvonalak és a fitoftóra-toleráns burgonyák.
A harmadik legnagyobb kategória a herbicidtolerancia. A fejlesztések 16%-a ilyen célra irányul. Ez különösen érdekes, mert a GM-növények első generációja esetében éppen ez a tulajdonság váltotta ki a legtöbb társadalmi és környezetvédelmi vitát. Az adatbázis alapján a gyomirtó szerekkel szembeni tolerancia kialakítása a génszerkesztett növények korszakában sem tűnt el a fejlesztési célok közül, hiszen glyphosate-tűrést segítő gént izoláltak kukoricából is.
A projektek további 13%-a a növény fejlődésének és érésének szabályozására irányulnak. Ezek a módosítások elsősorban termesztéstechnológiai és gazdasági előnyöket kínálnak a termelők számára.
Az EP általi kommunikációban a legnagyobb hangsúlyt a szárazság- és stressztűrésre irányuló fejlesztések kapták, de ezek a GE-adatbázisban mindössze 6%-ot (!) képviselnek. Ez összesen négy fejlesztést érint: két rizs (ICAR-IIRR, Hyderabad, India – A GE-Pusa DST rizs 1-et a Crispr/Cas9 használatával állították elő.
---
Az aszály- és sótűrő (dst) gént a Maruteru 1010 (MTU1010) rizsfajtában módosították, ami magasabb hozamot eredményezett magas sótartalmú és lúgos talajokban; A GE-DRR Dhan 100 rizst a Crispr/Cas9 segítségével állították elő. A citokin-oxidáz 2 (ckx2) gént (1a/Gn1a) a Samba Mahsuri rizsfajtában (BPT 5204) szerkesztették, ami korai érést, aszálytűrést és nitrogénfogyasztási hatékonyságát eredményezett), egy-egy kukorica (DuPont/Pioneer – Az ARGOS8 kukoricavonalakat Crispr/Cas9 segítségével állították elő. A gén szekvenciáját úgy módosították, hogy több szövetben különböző fejlődési szakaszokban mindenütt jelenlévő és megemelkedett expressziót hozzon létre. Az ARGOS8-at túlexpresszáló transzgenikus növények (!) csökkentik az etilénérzékenységet és javítják a gabonahozamot aszályos stressz alatt. A plazmidokat részecskebombázással juttatták el az embriókba (ez bizonyosan nem NGT1). Az ARGOS8 változatok négy generáción át történő elemzés során stabilan öröklődnek) és szója (GDM Genética do Brasil – A GE-szárazság-ellenálló szóját az aktivált C kináz 1C gén (rack1) receptorának Crispr/Cas9 segítségével állították elő. Egyetlen aminosav módosítása stop-kodont vezetett be, ami lerövidített RACK1 fehérjéhez vezetett. A Crispr/Cas rendszert Agrobacterium közvetített transzformációval integrálták a növény genomjába, majd eltávolították. Molekuláris elemzést végeztek annak érdekében, hogy azonosítsák azokat a növényeket, amelyek mentesek a Crispr/Cas rendszertől, és egyidejűleg mutatják a kívánt mutációt.
---
A szárazságtűrő-képesség többgénes szabályozású (!), a fejlesztések csak egy-egy gént vesznek célpontba és nyilvánvalóan részleges aszálytűrést tudnak nyújtani. A szárazságtűrő GM-növényeknél is hasonló a helyzet. A terméshozam növelését célzó projektek aránya 10%. Másképpen fogalmazva: a két leggyakrabban emlegetett előny együtt is csak a fejlesztések körülbelül egyhatodát teszi ki. Az EP indoklása nem a mai valóságra épülő várakozás, hanem remények, amelyek nem az EUginius tartalmára támaszkodnak. Mire is akkor? Az Európai Bizottság indoklásaiban rendszeresen megjelenik a klímaadaptáció, az aszálytűrés, a fenntarthatóság és az élelmiszerbiztonság javításának ígérete. Az EUginius adatbázis (2023 óta nem készítették el a növények NGT besorolását – szerintem nem is véletlenül) jelenlegi tartalma azonban azt mutatja, hogy a fejlesztések fő súlypontjai egyelőre a minőségjavítás, a betegségekkel szembeni ellenállóság és a herbicidtolerancia köré szerveződnek. Ez azt jelzi, hogy a szabályozás kommunikációjában hangsúlyosan megjelenő célok és a jelenleg ismert fejlesztések tényleges megoszlása között hangsúlyos különbség van.
A fejlesztői háttér szintén tanulságos. Az adatbázisban szereplő projektek közel fele – a multikkal együtt – az Egyesült Államokhoz köthető. Kína körülbelül 15%-os részesedéssel a második helyen áll, míg az Európai Unió 12% körüli arányt képvisel. Brazília 8%-kal követi őket. A fejlesztések mögött multinacionális vállalatok, biotechnológiai startupok és állami kutatóintézetek egyaránt megtalálhatók. A legismertebb szereplők közé tartozik a Corteva, a Pioneer, a Simplot, a BASF, a Calyxt, a Pairwise, a ToolGen, valamint a brazil Embrapa és az amerikai Donald Danforth Plant Science Center.
Az EUginius adatbázis alapján tehát a génszerkesztett növények fejlesztésének jelenlegi gyakorlata árnyaltabb képet mutat annál, mint amit a közéleti vitákból gyakran leszűrhetünk. A technológia körüli kommunikációban domináló aszálytűrés és hozamnövelés fontos fejlesztési irányok lennének, de nem ezek alkotják a fejlesztések többségét és a multinacionális túlsúly továbbra is a realitás.
Darvas Béla

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1639408461522862&set=a.489230666540653
18/06/2026

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1639408461522862&set=a.489230666540653

A Tisza EP-képviselői elfogadták – Mi a magyar szakmai vélemény?
A Greenpeace Magyarország, a Magyar Biokultúra Szövetség és a Magyar Természetvédők Szövetsége értetlenül fogadta, hogy a Tisza-párt jelen lévő EP-képviselői tegnap szavazatukkal segítették az NGT-k szabályozásának lazítását (https://mtvsz.hu/hirek/2026/06/varatlan-tores-a-magyar-gmo-ellenes-konszenzusban-az-ep-szavazason). Négy Tisza EP-képviselő június 17-én hozzájárult az módosítással előállított növényekről (NGT1) szóló uniós rendelet elfogadásához. A többi magyar EP-képviselő (Fidesz-KDNP, Jobbik) a korábbi magyar álláspontot képviselte. A Tisza EP-képviselők a módosító indítványok elutasítása mellett voksoltak [A hivatalos EP-jegyzőkönyv szerint a Tisza Párt név szerint szereplő képviselői – Dávid Dóra, Kollár Kinga, Kulja András és Lakos Eszter – az NGT-rendelethez kapcsolódó módosító indítványok során a szigorító javaslatokkal szemben szavaztak, az Európai Néppárt álláspontjával összhangban; Magyar Péter, Tarr Zoltán és Gerzsenyi Gabriella nincs a listán, mint szavazó – https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/PV-10-2026-06-17-RCV_EN.html]. Mivel a módosítások nem kaptak többséget, az EP változtatás nélkül (!) jóváhagyta az NGT-ről szóló rendeletet, ami valóban vaskos meglepetés. Mi vajon a magyar mezőgazdasági tárca (Bóna Szabolcs – A Tisza-kormány agrárminisztere 2010 óta vezette a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt.-t, amely 2025-ben a magyarországi száj- és körömfájás-járvány egyik legsúlyosabban érintett telepe volt. A fertőzés miatt mintegy 875 szarvasmarhát és több mint 10 ezer sertést kellett leölni – https://telex.hu/belfold/2025/11/05/tisza-part-bona-szabolcs-agrarpolitika-szakerto-munkacsoport-vezetoje-ragados-szaj-es-koromfajas) valóságos érdeke, szakmai véleménye és álláspontja, továbbá lesz-e, aki indokolja majd a magyar vélemény megváltozását (https://darvasbela.atlatszo.hu/2023/09/14/genszerkesztes-a-mezogazdasagban-no3a-hazai-velemenyek-megvitatasa-2023-ban/)? Egyezik a Tisza EP-képviselőinek szavazataival Gajdos úr természetvédelmi tárcájának szakmai véleménye? Hogyan tudja ebből ő és államtitkára majd kimagyarázni magát (https://www.ecotox.hu/journal/journal/nr/0602/6.02szam.pdf)?
*
Stéphane Foucart: European Parliament’s approval of new GMOs marks turning point for agriculture sector
Le Monde, 2026. június 18. – https://www.lemonde.fr/en/environment/article/2026/06/17/european-parliament-s-approval-of-new-gmos-marks-turning-point-for-agriculture-sector_6754607_114.html
Az Európai Parlament 2026. június 17-én elfogadta az új genomszerkesztési technikákkal (New Genomic Techniques, NGT) előállított növények szabályozásának átalakítását. Ez a döntés sokak szerint az európai mezőgazdaság egyik legnagyobb fordulópontja a GMO-viták kezdete óta. Az új szabályozás szerint a legtöbb Crispr-Cas és más genomszerkesztési eljárással előállított növény a jövőben a hagyományosan nemesített növényekhez hasonló elbírálás alá esik. Ezeket nem kell teljes GMO-engedélyezési eljárásnak alávetni, és általában nem lesz szükség részletes környezeti kockázatvizsgálatra, egészségügyi kockázatértékelésre, utólagos monitorozásra, együtt-termesztési szabályokra (pl. ökológiai gazdálkodással kapcsolatban). A vetőmagokon ugyan fel kell tüntetni, hogy NGT-fajtáról van szó, de a boltokban kapható végtermékeken (élelmiszereken) nem lesz kötelező a fogyasztók számára a jelölés.
A támogatók szerint az európai mezőgazdaságnak sürgősen szüksége van szárazságtűrő növényekre, hőstresszt jobban viselő fajtákra, betegségekkel szemben ellenállókra. Szerintük a klímaváltozás miatt a hagyományos nemesítés önmagában túl lassú, ezért a genomszerkesztés fontos innovációs eszköz lehet. A EU parlamentje elutasította azokat a módosító javaslatokat, amelyek megtiltották volna az NGT-növények szabadalmaztatását, kötelező nyomon követést írtak volna elő. A kritikusok szerint ez kedvez a nagy vetőmag- és növényvédőszer-ipari vállalatoknak, amelyek szabadalmak révén ellenőrzést szerezhetnek a termesztés fölött. A kisebb vetőmagcégek és a gazdák licencdíjfizetésre kényszerülnek. [Vajon milyen érdeke fűződik ehhez Magyarországnak, ahol ilyen fajtacsoportokat a kutatás nem hozott létre?] A támogatók ezzel szemben azt állítják, hogy szabadalmak nélkül nem lenne gazdaságilag életképes az innováció, és számos európai egyetem, kutatóintézet és startup is rendelkezik már ilyen eredményekkell. Ennek nyoma nem látszik az adatbázisokban?
Tudományos intézmények között a fejlemények értékelésében nincs teljes egyetértés. A francia ANSES kockázatértékelést javasolt minden új NGT-fajtára. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) szerint a legtöbb ilyen esetben erre nincs szükség. [Miért is nem? Hol maradt a kielégítő indoklás?]
A döntést a centrista, liberális, konzervatív és több jobboldali pártcsoport támogatta. A zöldek és a szociáldemokraták jelentős része ellenezte. Több környezetvédő és ökológiai szervezet szerint a szabályozás akadályozza a fogyasztók választási szabadságát és nincs tekint***el az ökológiai gazdálkodásra.
*
Magyar mezőgazdasági és környezetvédelmi szempontból fontos kérdés, hogy a több évtizedes magyar vetési moratóriummal miért szakítottak a Tisza EP képviselői? Miért nem volt hatással a döntésre a Gajdos úr minisztériuma, ahol az általa kinevezett államtitkár (Körösi Levente) eddig a Fidesz-KDNP vetési moratóriumi ideje alatt ezzel ellentétes értelemben tárgyaló küldöttséget vezette. Mi változott Magyarország álláspontjában (https://darvasbela.atlatszo.hu/2023/09/01/genszerkesztes-a-mezogazdasagban-no1-az-europai-bizottsag-javaslata-a-genomszerkesztes-liberalizalasarol-es-az-azt-koveto-nemzetkozi-visszhang/), ahol eddig csak a DK és a Momentum volt megengedő állásponton. Hogyan védhető meg az ökológiai termelés, hiszen idegen-beporzó növényeknél az együtt-termeszthetőség továbbra sem lehetséges. Miért nem szüséges élelmiszer-jelölés, ha a lakosság fogyasztási szokásai nem változtak, vagyis nem kér módosított alapanyagokból készült élelmiszereket? Változatlan kedvezmények támogatják majd az új fajták szabadalmait, vagyis a NGT1-fajtatulajdonos vetőmag-szerzőssel akadályozhatják-e a termékfüggetlen kutatók mellékhatás-vizsgálatait? Hogyan ellenőrizhető és tartható kordában a génszerkesztett növények terjedése a környezetben, ha erre semmilyen információ biztosítására a fajtatulajdonos kötelezve? Mennyire lesznek valóban szárazságtűrők ezek a fajták a gyakorlatban, hiszen ilyen módosított fajták eddig nem terjedtek el a gyakorlatban, ami a csodavárás bukásáról árulkodik?
*
Az Európai Parlament által 2026-ban elfogadott új genomszerkesztési szabályozás egyik kulcsfogalma az NGT1 kategória. Ide azok a génszerkesztett növények tartoznak, amelyek genetikai változásai elvileg hagyományos nemesítéssel vagy természetes mutációk során is létrejöhettek volna. A feltételezés a tudományban nem használt, fölöttébb gyönge indoklás. Az új szabályozás szerint ezek a növények a jövőben lényegesen egyszerűbb engedélyezési eljárás alá esnek, mint a korábbi GMO-k.
Az NGT1 ráadásul nem konkrét technológia, hanem jogi kategória. A besorolás feltétele, hogy a növény genomjában legfeljebb húsz célzott helynél többen ne történjen változtatás, ne tartalmazzon fajidegen (pl. Bt-eredetű gének növényekben) géneket (a faj körülírása jogi szempontból nem éppen konkrét), és ne rendelkezzen olyan tulajdonságokkal, amelyek miatt a szigorúbb NGT2 kategóriába kerülne.
Az Európai Unió génmódosított és génszerkesztett szervezeteit nyilvántartó EUginius adatbázis (https://www.euginius.eu/euginius/pages/home.jsf) jelenleg még nem közöl teljes, hivatalos NGT1-listát. Az érint***ek közül néhányat GE rövidítéssel jelez. Az adatbázisban szereplő szervezeteket eredetileg technológiai és fejlesztési szempontok szerint vették nyilvántartásba, az új jogi kategóriák csak utólag jelentek meg. Emiatt ma még több esetben szakértői értékelés szükséges annak eldöntéséhez, hogy egy adott génszerkesztett növény az NGT1 vagy az NGT2 kategóriába tartozik. Részletesen lásd Darvas B., Gyurcsó G. és Székács A. (2023): NGT kontra GMO – a tervezett Európai Uniós szabályozás keretei. Ökotoxikológia, 5 (3-4): 45-54. – https://ecotox.hu/journal/journal/nr/0503/5.034szam.pdf.
A jelenlegi ismeretek szerint az NGT1 kategória valószínű jelöltjei között szerepel a magas GABA-tartalmú japán paradicsom, a nem barnuló csiperkegomba, egyes magas olajsavtartalmú szójavonalak, a viaszos keményítőt termelő (waxy) kukorica, valamint bizonyos lisztharmat-ellenálló és csökkentett gluténtartalmú búzafajták. Ezekben az esetekben a génszerkesztés néhány saját gén működésének módosítására korlátozódott, idegen DNS beépítése nélkül (https://darvasbela.atlatszo.hu/2017/07/05/genomszerkesztes-5-gencsendesitett-elolenyek/). Ezek a fajták valóban nélkülözhetetlenek a magyar mezőgazdaság számára? Hol profitál ezekből a fogyasztók többsége?
A szabályozás körüli egyik legfontosabb vita éppen abból fakad, hogy az NGT1 növények a jövőben várhatóan nem kapnak olyan egyedi azonosító ’event’ jelölést, mint a korábbi transzgenikus GMO-k. Ez jelentősen megnehezítheti a nyomon követést, mivel egy természetes mutáció és egy célzott génszerkesztési esemény laboratóriumi elkülönítése sok esetben nem, vagy csak rendkívül költségesen lehetséges.
A lazább szabályozás csökkenti az átláthatóságot, idegen-beporzóknál ellehetetleníti az ökológiai gazdálkodás védelmét, és tovább növeli a vetőmagpiac koncentrációját, miközben a vetőmagtisztaságot kérdőjelessé teszi.
*
Mit írtunk erről korábban? „A biotechnológiai iparnak már nem kell vizsgálati módszereket biztosítania, és a piaci szereplők sem kötelesek nyomon követni a terméket az élelmiszerláncban.” A 2023-as uniós NGT-javaslat elemzésekor arra hívtuk fel a figyelmet, hogy a génszerkesztett növények szabályozásának lazítása a nyomon követhetőség és az ellenőrizhetőség gyengülésével járhat. Az NGT1 kategória mostani elfogadása ezt a kérdést még élesebbé teszi, hiszen számos génszerkesztett változat nem különíthető el egyértelműen a természetes mutációktól. „Hogyan ellenőrizhetik ma az Európai Unió határainál a genetikai módosítás tényét? Mi erre egyáltalán a – gyakorlati és elvi – lehetőség?” Ha a génszerkesztett termékekhez nem kapcsolódik kötelező kimutatási módszer, akkor a hatósági ellenőrzés jelentős részben a fejlesztők önbevallására épülhet. Ez különösen fontos kérdéssé válik akkor, amikor az Európai Parlament az NGT1 növényeket a hagyományos nemesítéshez közelítő szabályozási kategóriába sorolja. „Az Európai Bizottság javaslata a NGT1 ≠ GMO szabályozásváltoztatás irányába mutat.” Már 2023-ban látható volt, hogy az Európai Bizottság célja az NGT1 növények kivonása a klasszikus GMO-szabályozás alól. A 2026-os EP-döntés ennek a folyamatnak a legfontosabb mérföldköve. Most látható világosan, hogy a GMO/NGT-szabályozás nálunk a politika foglya lett (a GMO-Kerekasztalt ezért is oszlattam fel), és jogi (az Alaptörvényben nagyon szerencsétlen ’egészségügyi megokolás’ történt) elmaszatolása nem vezethetett szakmailag helyes döntésre idehaza, de az EU-döntése sem értelmezhető mezőgazdasági és természetvédelmi szempontokból sem (pl. vetőmagtisztaság, ökológiai gazdálkodás, ko-egzisztencia) szakmainak.
Darvas Béla

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1450498447118213&set=a.637191205115612
16/06/2026

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1450498447118213&set=a.637191205115612

A szkeptikus no para – Legitimáció?
(Hangyaleső No516)
A ’Committee for Skeptical Inquiry’ (CSI) 1976-ban alakult az Egyesült Államokban, eredeti neve ’Committee for the Scientific Investigation of Claims of the Paranormal’ (CSICOP) volt. A szervezet célja a paranormális és egyéb áltudományos állítások gusztálása volt. Alapítói között olyan ismert személyek szerepeltek, mint Paul Kurtz (PhD), Carl Sagan (PhD) és Isaac Asimov (PhD). E szervezet adja ki a ’Skeptical Inquirer’ című folyóiratot, amely a tudományos szkepticizmus egyik legismertebb nemzetközi lapja. A CSI napjainkban a legbefolyásosabb szkeptikus szervezete, amely főként újságírókat és ismeretterjesztőket gyűjtött össze. Paul Kurtzot gyakran a modern tudományos szkeptikus mozgalom egyik alapítójaként emlegetik. Kulcsszerepet játszott a CSICOP (a későbbi CSI) létrehozásában és a tudományos szkepticizmus nemzetközi hálózatának kiépítésében. Carl Sagan tudományos ismeretterjesztő volt, aki a módszerek (?) egyik legismertebb népszerűsítőjévé vált. A szkeptikus mozgalomban a bizonyítékokon alapuló gondolkodás és a kritikus vizsgálódás mellett érvelt. Isaac Asimov a XX. század egyik legismertebb tudományos-fantasztikus írója volt, aki több mint 500 könyvet és számtalan cikket ontott.
A ’The Skeptics Society’ szervezetet már 1992-ben alapította Michael Shermer Kaliforniában. Küldetése a tudomány, a kritikus gondolkodás és a racionalitás népszerűsítése a közéletben. A társaság legismertebb kiadványa a ’Skeptic’, amely tudományosnak tűnő, történelmi és társadalmi témákat vizslat. Rendszeresen szervez vitafórumokat, amelyeken érdeklődő tagjai vesznek részt. A ’The Skeptics Society’ különösen ismert arról, hogy az áltudományok mellett a tévhitek, összeesküvés-elméletek és a tudománytagadás (?) különböző formáit elemzi és bírálja. Michael Shermer (PhD) a ’The Skeptics Society’ alapítója érdeklődésének középpontjában az áll, hogy az emberek miért hisznek téves vagy bizonyítatlan állításokban. Richard Dawkins (PhD) gyakori előadója és támogatója volt a szkeptikus mozgalomnak. Richard Dawkins az egyik legismertebb ismeretterjesztők közé tartozik. Az University of Oxford zoológiaprofesszoraként vált ismertté, kutatásai elsősorban az evolúcióelméletre és az állati viselkedésre irányultak. Legismertebb műve a ’The Selfish Gene’, amelyben a génközpontú evolúciós szemléletet népszerűsít***e. Tőle származik a mém fogalma is, amelyet kulturális információegységként vezetett be. A szkeptikus mozgalomban elsősorban a vallási és természetfeletti magyarázatok kritikájáról vált ismertté. 2006-os könyve, a ’The God Delusion’ világszerte vitákat váltott ki, és a modern ateista mozgalom egyik legismertebb alakjává t***e.
Az ’Australian Skeptics’ (1980) – Ausztrália legjelentősebb szkeptikus szervezete, amely rendszeresen vizsgál paranormális és áltudományos állításokat. A ’Skepsis e.V.’ (1987) – a német nyelvterület legismertebb szkeptikus szervezete, tudományos előadásokkal és kiadványokkal. Az ’Association for Skeptical Enquiry’ (ASKE, Egyesült Királyság) – a brit szkeptikus mozgalom egyik meghatározó szervezete. A ’Belgian Skeptics Organization’ (SKEPP) – Belgium vezető szkeptikus társasága, különösen az áltudományos egészségügyi állítások vizsgálatáról ismert. A ’Les Sceptiques du Québec’ – a francia nyelvű kanadai szkeptikus mozgalom központi szervezete. A ’Szkeptikus Társaság’ (2006) – Magyarország legismertebb szkeptikus civil szervezete, amely a kritikus gondolkodás és a tudományos szemlélet népszerűsítését tűzte ki célul.
*
A ’Szkeptikus Társaság’ elődjének gondolja a kilencvenes években működő ’Tényeket Tisztelők Társaságát’, amelyhez ismert tudósok kapcsolódtak: Szentágothai János, Almár Iván, Beck Mihály és Ádám György. A ’Szkeptikus Társaság’ alapítói között újságírók, oktatók és ismeretterjesztők szerepeltek, akik fontosnak tartották az áltudományos állítások kritikai vizsgálatát. A társaság kezdettől fogva rendszeresen szervezett nyilvános előadásokat és vitákat ún. tudományos témákról. Kedvelt területük a paranormális kihívás, amelyben ellenőrzött körülmények között lehetett bizonyítani rendkívüli vagy természetfeletti képességeket. A szervezet több alkalommal foglalkozott alternatív gyógyászati módszerek, csodaszerek, asztrológiai állítások és különféle összeesküvés-elméletek kritikájával. A ’Szkeptikus Társaság’ rendszeresen részt vett fesztiválokon és ismeretterjesztő rendezvényeken. Működése során több közéleti vitába is bekapcsolódott, különösen akkor, amikor tudományos kérdések politikai vagy ideológiai viták tárgyává váltak.
A magát polihisztornak gondoló Vágó István volt az egyesület első elnöke a 2006-os alapításkor. Hraskó Gábor alapító alelnök volt (tudományos pályafutását feladta), majd 2008-ban ügyvezető, 2009-től pedig elnök lett. Nemzetközi szinten is ismertté vált, mert 2013-2017 között az európai szkeptikus szervezetek ernyőszervezetének, az European Council of Skeptical Organisations (ECSO, 1994) elnöke volt. A 2020-as években a ’Szkeptikus Társaság’ elnöki tisztséget Pintér András Gábor vette át. Ő az európai szkeptikus mozgalomban is aktív szerepet tölt be, és társalapítója a ’European Skeptics Podcast’-nak.
Vágó István gyógyszer-vegyészmérnöki tanulmányokat folytatott (MSc), majd a Medimpex külkereskedelmi vállalatnál dolgozott, mielőtt televíziós pályára lépett. Legnagyobb teljesítménye a széles közönség elérése volt: népszerű televíziós személyiségként (Legyen ön is milliomos) sokakhoz juttatta el az üzenetét, és jelentős szerepe volt a ’Szkeptikus Társaság’ ismertségének növelésében. Hraskó Gábor (MSc) az Eötvös Loránd Tudományegyetem biológus szakán végzett a Magyar Természettudományi Múzeumban dolgozott, később az informatikai szektorban helyezkedett el. Kedvelt vitatémái a homeopátia, az alternatív gyógyászat és a paranormális állítások. Pintér András Gábor (MSc) ismeretterjesztőként és idegenvezetőként vált ismertté; már középiskolás korától aktív szereplője volt a magyar szkeptikus mozgalomnak. Érdeklődésének középpontjában a kommunikáció, az áltudományok kritikája és a nemzetközi szkeptikus együttműködés áll. A magyar elnökök egyikének sincs tudományos minősítése, ami abszurd állapot, mert tudomány/áltudomány területek körül kering a tevékenységük, saját mélyebb tapasztalat nélkül. A társasághoz nálunk erősen vonzódik a valódi tudományos pályát be nem futó csoport, amely csalódott a saját előremenetében, mégis úgy dönt, hogy ő tesz majd igazságot, mert ahhoz elég egy kockás papír, egy ceruzacsonk, a józan paraszti ész és a túltengő önbizalom. Viszont mi a legitimáció?
A Szkeptikus Társaság kiemelt témái eddig: (i) Homeopátia és alternatív gyógyászat: leginkább Hraskó Gábor volt aktív ezen a területen. Több kampányban és nyilvános megszólalásban érvelt amellett, hogy a homeopátia hatásosságát nem támasztják alá megbízható tudományos bizonyítékok. Ő sem járt elöl ennek kísérletes cáfolatában. Szakértőként Falus András (DSc) szólalt meg mellette, aki ismert immunológus, de nem toxikológus; (ii) Paranormális jelenségek, UFO-k, asztrológia: Hraskó Gábor és Vágó István közösen szerepeltek az ’X-Aknák’ című műsorban, ahol ilyen állításokat vitattak meg és kritikai vizsgálat alá vontak. Almár Iván (DSc) szólalt meg, mint szakértő; (iii) Összeesküvés-elméletek: az utóbbi években főként Pintér András Gábor foglalkozott ezzel, különösen a Covid-járvány, oltásellenesség és internetes dezinformáció kapcsán. Boldogkői Zsolt (DSc) érvelt kitűnően, mint szakértő; (iv) Oltások és járványok: a társaság szervezeti szinten is aktív volt, de nyilvánosan Hraskó Gábor és Pintér András Gábor jelentek meg leggyakrabban a témában. Falus András is véleményt nyilvánított; (v) Növényi GMO-k: ebben a kérdésben Vágó István többször, mint szereptévesztő riporter megszólalt Györgyey Jánossal (CSc, most alelnök), aki az SzBK ebbéli kutatásainak egyik kiszolgálója volt (Dudits Dénes beosztottja, aki a BZBE Zöld Hírlevelével írta be magát a multik által finanszírozott, később eltűntetett, dicstelen kiadványok történetébe). A Szkeptikus Társaság hivatalos közleményt is kiadott (nyilvánossá vált vitám lásd: https://bdarvas.hu/download/pdf/SzTblog2.pdf), amely szerint nem GMO-párti, hanem a GMO-k tudományos alapú értékelését támogatja (zéró tudományos tapasztalattal és teljesítménnyel), és ellenzi (azok megfontoltak?) az irracionális félelmeket; (vi) Evolúció és kreacionizmus: a társaság rendszeresen szervezett Darwin-napi rendezvényeket, amikben Hraskó Gábor és Pintér András Gábor is aktív szerepet vállalt; (vii) Vallás és ateizmus: Vágó István és Hraskó Gábor több rendezvényen szerepelt együtt, például az ’The God Delusion’ magyar kiadásának bemutatóján. Ugyanakkor a ’Szkeptikus Társaság’ hivatalosan a tudományos szkepticizmust hangsúlyozta, és nem ateista szervezetként határozta meg magát. Pléh Csaba (DSc) szólalt meg, mint szakértő.
*
A Laposföld-díj a ’Szkeptikus Társaság’ által alapított citromdíj, amelyet 2021 óta évente adnak át a ’Föld napján’. A díj célja felhívni a figyelmet azokra a személyekre vagy szervezetekre, akik a társaság megítélése szerint az adott évben a legtöbbet tették az áltudományos nézetek terjesztéséért. A kiválasztás két lépcsőben történik. A közönség (?) jelölhet személyeket és szervezeteket. A jelöltek közül először közönségszavazás (? választ döntősöket, majd a ’Szkeptikus Társaság’ tagsága (végig anonim) dönt a vesztesről. Az eddigi legismertebb díjazottak között szerepeltek az ’Orvosok a tisztánlátásért’ csoport (2021), Varga Gábor (2022), Bagdy Emőke (2023) és Mihalik Angelika (2025).
Gődény György, Lenkei Gábor, Pócs Alfréd és Tamasi József az ’Orvosok a tisztánlátásért’ csoport legismertebb szereplői. A Covid-19 járvány idején olyan vírus- és járványszkeptikus, illetve oltásokkal kapcsolatos állításokat terjeszt***ek, amelyek gyengítették a közegészségügyi ajánlásokba vetett bizalmat. Azonban a kitüntet***ek egyike sem kutató vagy oktató, vagyis nem véleményvezérek, akiket éppen a körülöttük habosított viták t***ek ismertté. A Magyarok Világszövetsége és a Mi Hazánk – akik támogatták őket – kapcsolatos véleményei hasonlatosak máig. Mi az ő felelősségük?
Varga Gábor (közgazdász) a Szkeptikus Társaság szerint olyan termékeknek tulajdonított egészségügyi vagy gyógyhatásokat, amelyeket nem támasztottak alá megfelelő tudományos bizonyítékok, és kritikájuk kiterjedt a C-peptid készítményekkel kapcsolatos állításaira is. A Varga gyógygomba termékcsalád több, a keleti gyógyászatban régóta használt gombafaj kivonataira épül, többek között Ganoderma lucidum (pecsétviaszgomba, reishi), Cordyceps sinensis (hernyógomba), Hericium erinaceus (oroszlánsörény-gomba), bokrosgomba (Maitake) többféle kombinált gombakivonatot tartalmazó készítmény. A termékei étrend-kiegészítőként kerülnek forgalomba, és főként immunrendszerrel, daganatos betegségekkel, anyagcsere-problémákkal és általános egészségmegőrzéssel kapcsolatos témákban népszerűsítették őket. Ilyen alapon a kínai orvoslás hagyományokon (empíria) alapuló sokféle terméke támadható lenne, sőt a gyógynövényeken alapuló eljárások is.
Bagdy Emőke (PhD) a sz*****is fejlődéssel, az ivari szerepekkel és a genderkérdésekkel kapcsolatban olyan nézeteket képviselt, amelyeket a felkent szkeptikusok tudományosan meghaladottnak vagy nem kellően alátámasztottnak tart. Az indoklás külön említ***e a genderrel és homoszexualitással kapcsolatos nyilvános megszólalásait. A vita valójában nem áltudományokról, hanem identitásról, modellről, értékekről szóló mély, családcentrikus közéleti konfliktus. Értékvita miként lehet szkepszis tárgya?
Mihalik Angelika jogász hosszabb ideje az oltásellenes mozgalom egyik ismert szereplője, és jogi fellépéseivel, nyilvános megnyilvánulásaival hozzájárult az oltásokkal kapcsolatos bizalmatlanság erősítéséhez. Szerinte a szülőknek szélesebb döntési jogot kellene biztosítani a gyermekek oltásával kapcsolatban. Kifogásolja, hogy Magyarországon a gyermekkori védőoltások többsége kötelező, nem pedig ajánlott. Gyakran hivatkozik a testi önrendelkezés jogára és a tájékozott beleegyezés elvére. Álláspontja szerint az oltásokkal kapcsolatos kockázatokat és mellékhatásokat nyíltabban kellene tárgyalni. Bűne, hogy több ügyben képviselt olyan családokat, akik mentesítést kértek kötelező oltások alól? Jogi kihívásra nem biológiai megítélést és megbélyegzést kell alkalmazni, hanem érthetően érvelni.
*
A Szkeptikus Társaság egyik legfontosabb eredménye, hogy a tudományos szkepticizmust érzékelhetővé t***e a magyar nyilvánosságban. Ez azonban tudományos területen dolgozók számára csak az ábécé. Rendszeresen foglalkozott olyan témákkal – például homeopátia, oltásellenesség, paranormális állítások vagy gyógyászati módszerek (a hosszú tapasztalat ezt felülírhatja) –, amelyeknél fontos a bizonyítékokon alapuló (a népi megfigyelések is ilyenek – lásd gyógynövények) megközelítés. Nemzetközi kapcsolatokat épített ki, és bekapcsolta a magyar szkeptikus mozgalmat az európai és nemzetközi hálózatokba. Ugyanakkor tevékenységének egy része fölöslegesen hangoskodó vitákat váltott ki (lásd GMO), különösen, amikor tudományos kérdések összefonódtak társadalmi, kulturális vagy politikai érdekekkel. Véleményem szerint a Magyar Szkeptikus Társaság megfelelő képzettség és ismereti háttér nélkül olyan magasságokba helyezi magát, ahová az MTA sem merészkedett soha. Jó bulinak gondolja, amit anonim közössége kiokoskodik és amit terjeszt, miközben a megértés készsége és jele nélkül belegázol mások munkásságába. Törekszik a megítélésre. A Lapos Föld díja szerintem most esetleges, kellően indokolatlan (magának is kioszthatná a társaság, ez most itt nyilvános javaslat!), valójában anonim és agresszíven lejárató. A főként szegedi és budapesti hátterű ’gyülekezetnek’ sokkal szigorúbb önvizsgálat és önkontroll javasolható! A rombolásnak csak az egyidejű építkezés mellett van értéke, s ezzel, valamint a fair megfontoltsággal a Szkeptikus Társaság eddig nem szolgált. Jelenlegi állapotában nem is képes ilyesmire. Érdekes, hogy az Akadémia szóra sem méltatja ezt a jelenséget, bár több akadémikus tagja (Venetianer Pál, Orosz László, Dudits Dénes stb.) is nyomon követi, pártolja ezt az önálló teljesítmányt nélkülöző kívülállást, sőt vállalkozóként ifjabb Duda Ernő is segít***e.
*
Erősen szkeptikus vagyok és ez a szkeptikus mozgalmakra is kiterjed!
Darvas Béla

Cím

Budapest
1075

Nyitvatartási idő

Hétfő 10:00 - 18:00
Kedd 10:00 - 18:00
Szerda 10:00 - 18:00
Csütörtök 10:00 - 18:00

Telefonszám

+3617891922

Weboldal

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Nemzeti Zöld Műmájer Díj új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

Megosztás